Az álmodásnak különböző szintjei vannak, a hét testünk különböző álmokat lát, mindegyik testnek megvannak a rá jellemző álomképei.

A fizikai testben ha van valamilyen feszültség, hiány, többlet vagy betegség akkor az elménk az álmodás során létrehozhat ezekkel kapcsolatos képeket. Például ha éhesek vagyunk, böjtölünk akkor biztosan étellel kapcsolatos álomképeket fogunk látni.

A második testre jellemző álmodás az, amikor az ember általánosan az álmokról beszél.

Az ember asztrális életének körülményeire tekintettel két fő tényezőt kell figyelembe venni:

1. Annak az időnek a hosszát, amelyet egy adott alsíkon eltölt.

2. Tudatosságának mértékét ezen az alsíkon.

Az időtartam hossza az ehhez az alsíkhoz tartozó anyag mennyiségétől függ, amelyet fizikai élete alatt beépített az asztrális testébe. Szükségszerűen addig fog ezen az alsíkon maradni, amíg az annak megfelelő anyag ki nem hullik az asztrális testéből.

Általában az élet az asztrális síkon sokkal aktívabb, mint a fizikai síkon, mivel az asztrális anyag sokkal inkább életteli, mint a fizikai anyag, a forma pedig képlékenyebb. Az asztrális síkon mind a gyönyör, mind a fejlődés lehetőségei minden tekintetben sokkal nagyobbak, mint a fizikai síkon. Mivel azonban a lehetőségek magasabb rendűek, bizonyos fokú értelemre van szükség, hogy az ember élni tudjon velük. Az az ember, aki amíg a Földön volt, az egész gondolkodását és energiáját csak anyagi dolgoknak szentelte, kevéssé valószínű, hogy képes alkalmazkodni a fejlettebb körülményekhez, mivel részben csökevényes elméje nem elég erős a nagyszerűbb élet tágabb lehetőségeit megérteni.

Nem lehet nagyon erősen ragaszkodni ahhoz, hogy az emberben a halál beálltával hirtelen változás megy végbe. Éppen ellenkezőleg, az ember halála után pontosan ugyanaz marad, mint annak előtte volt, kivéve, hogy többé nincs fizikai teste. Ugyanaz az értelme, ugyanaz a beállítottsága, ugyanazok az erényei és bűnei, a fizikai test elvesztése nem teszi különbözőbbé másoktól, mint egy kabát levetése. Egyébként is azok között a körülmények között találja magát, amelyeket saját gondolatai és vágyai már megteremtettek számára.