Furcsaságok a piramis körül

A Nagy Piramis az egyedüli olyan építmény, amiben a kamrák jóval a földfelszín felett helyezkednek el, szemben az összes többi egyiptomi piramissal, amikben a kamrák és járatok mind a talajszínt alatt, illetve nem sokkal felette helyezkednek el. 
A Nagy Piramis mellett, keleti irányban lévő kismérető piramis elhelyezkedése is egyedülálló. Ezeket mindig a főpiramis

déli oldalához építették, nem pedig a keletihez.

A Király- és Királyné termében található kürtőkhöz hasonlót nem találni egész Egyiptomban, azaz nincs még egy olyan piramis, amiben lennének ilyen járatok (a miértre nincs hivatalos álláspont). Az egyiptológusok szerint két magyarázat lehetséges, arra vonatkozóan, hogy mire szolgálhattak ezek a vájatok:

1. A járatokat szellőztetés céljából építették. Ez a feltevés legfeljebb csak a Király kamrában lévőkre lehet érvényes, mivel a Királyné kamrájában elhelyezkedő kürtők egyike sem éri el a felszínt, így nem alkalmasak az említett feladatra.

2. A másik feltevés az, hogy a vájatok a fáraó lelkének a kijutását biztosították a piramisból. Ezzel csak a gond van, hogy egyik egyiptomi piramisban sem találtak ilyeneket. Ez azt jelentené, hogy a többi piramisban eltemetett fáraók lelke nem juthatott ki a piramisból, így a túlvilágra sem nyerhettek bebocsátást (pedig ez kulcsfontosságú volt az

egyiptomiak számára).

Amint láthatjuk, több olyan eleme is van a Nagy Piramisnak, ami nem illik rá az Egyiptomban található többi piramisra. Vajon miért változtattak a régi szokásokon, hagyományokon? És vajon az utókor miért nem vett át legalább egy újítást is?

Christopher Dunn úgy véli, hogy a Királyné kamrája egy hatásos generátor szíve, amelyben az építmény minden ismert jellemzője fontos szerepet játszik. Az elmélet, szakmai részletek nélkül a következő:

A gízai Nagy Piramist eredetileg úgy tervezték, hogy rezegjen, mint egy hangvilla. Amit a Királyné termének nevezünk, az valójában egy hidrogén-generátor. A belsejében található kiemelkedő falfülkében eredetileg hűtő- és párologtató-torony működött. A vegyszereket - valószínőleg vízben oldott cinkkloridot és sósavat - az északi és déli aknákon keresztül vezették a terembe. A két kémiai anyag reakciója során hidrogén fejlődött. A folyamat jelei a két akna (különböző) elszíneződéseiben és a Királyné termének falain visszamaradt sóban nyilvánulnak meg. A kémiai hulladékok az úgynevezett Kút Aknán átszivárogtak a piramis alatt mélyen a kőzetbe vájt, földalatti kamrába. A fejlődő hidrogéngáz pedig a Nagy Galériában és a Király termében gyűlt össze. A Nagy Galériában felállított, behangolt Helmholtz-rezonátorok felvették az építmény egészének rezgését, és azt hallható hanggá alakították át. A hangot a Király terméhez vezető járatba irányították, de csak azok a hangok juthattak be a terembe, amelyek összhangban álltak a terem alaprezonanciájával. Ezt az előszobában elhelyezett terelőlapok segítségével érték el. Amikor a hang elérte a Király termét, a beállított szarkofággal a közepén, erős, ritmusos szívverés kezdődött. Cox és

McCollum is megerősítették, hogy bizonyos hangfrekvenciák hatására a gránitból épített Király terme vibrálni kezdett. A tervezés célja, hogy a lehető leginkább lecsökkentsék a természetes nyirkosodást és így a rezgés jelentősen fokozódhasson. A mozgó gránit feszültséget keltett a kvarc összetevőiben. A piezoelektromos hatás elektronáramot idézett elő. A termelődő elektromos energiát az egész piramist megtöltő hidrogén vette fel.A Gízai erőmű (The Giza Power Plant) címő könyvében Dunn lehetségesnek tartja, hogy a gízai Nagy Piramist az északi félteke élethű másaként építették, és egy pontosan kiegyensúlyozott területen helyezték el azért, hogy ki legyen téve a Föld hajtófrekvenciájának. Amikor a könyv íródott - 1998-ban - akkor az az elgondolás, hogy a világunknak lehet saját hajtófrekvenciája, csak feltételezésnek számított. 1999. januárjában azonban a The Times magazin a Nagoya Egyetemen dolgozó japán

dr. Naoki Suda által vezetett csoport érdekes felfedezéséről számolt be. A Föld állandó - emberi fül által nem hallható - búgó hangot ad a tudósoknak azonban még további vizsgálatokat kell végezniük, hogy kiderítsék a jelenség okát.